Vannak ezek a tanácsadó blogok. Mert ez a trend. Akik indítják, azt hiszik, hogy majd odamegy a nép tanácsért.
És láss csodát: a nép tényleg odamegy. Aztán, ha már ott van az ember tanácsért, akkor meg össze-vissza irkálnak neki mindenfélét, amiből nehéz kihámozni a lényeget. És ha végül kihámozod, akkor arra jössz rá, hogy alapvetően azt tanácsolják, vedd meg a portékát, amit árulnak. Na, kösz szépen az ilyen tanácsot.
Arra gondoltam, hogy nagy hiány van igazi tanácsadó blogból. Ahol a színtiszta jó szándék nyilvánul meg, és még csak sokat sem kell olvasni (van akit ez fáraszt), a bejegyzés aljára görgetve megtaláljuk a tanácsot.
Na majd én.
Mit is tegyek, hogy ebből a kalamajkából a lehető legjobban jöjjek ki? Teszem fel a kérdést magamnak szinte naponta. A kalamajkák jellege változó.
Van, hogy már megint a fotelban találom magam többedik órája, és fogva tartanak a gondolataim, pedig lenne mit csinálni, csak utálok bármit is elkezdeni.
Vagy éppenséggel hogyan fogom rávenni őt (hímnemben), hogy rájöjjön, az életének nélkülem semmi, de tényleg semmi értelme.
És mindig van egy jó tanácsom magamnak.
Sőt. Egész jól működnek.
Sőt, a barátaimnál is jól működnek.
Jó tanács:
Ha van eszed, használd.
Utolsó kommentek